Fájdalom és ropogás az ízületekben és az izmokban, Gyulladásos ízületi megbetegedések (arthritisek)
Tartalom
- Fájhatnak az ízületek hátulról
- Ne vegyük félvállról a vállfájdalmat - Egészséges ízületek
- Ropognak az ízületei? Ez lehet az oka! Fájdalomközpont
- Ne kattanj be! Mi okozza a vállkattogást és mit tehetsz ellene? | Peak Man
- Kenőcs ízületekre
- Térdízület kenőcs fájdalom
Tarkó Irén. A degeneratív ízületi betegségek másik, közismert megnevezése a kopásos ízületi betegségek, vagy arthrosisok. A leggyakoribb ízületi megbetegedés, mely a földön mindenhol nagyon fájdalom és ropogás az ízületekben és az izmokban embernek okoz fájdalmat, sokan válnak általa mozgáskorlátozottá, jelentősen rontja a benne szenvedők életminőségét.
Az arthrosis tünetei: Mozgásra terhelésre jelentkező ízületi fájdalom, mely nyugalomban csökken, vagy megszűnik.
20. Idegbecsípődés megszüntetése egyetlen mozdulattal
Hosszabb fekvés, ülés utáni elinduláskor jelentkező fájdalom, fájdalom a vállízületekben és a zsibbadt kezekben után az ízület bejáródik, és kevésbé fáj. A bejáródási idő néhány perc, max.
Az ízület mozgatásakor a vizsgáló crepitációt, halk, tapintható ropogást észlel.
Az arthrosis bármely ízületben jelentkezhet, mégis a leggyakoribb helye a térd, a csípő, és a kéz kisízületei. Az arthrosis kialakulásának számos oka lehet.
Komoly bajt jelezhet az ízületi fájdalom
Megjelenését sokszor az ízület túlterhelésével, az ízületek tartós megfázásával, a szövetek öregedésével, az ízületek sérülésével, statikai rendellenességével hozzák összefüggésbe. Gyulladásos ízületi megbetegedések, endokrinológiai kórképek, anyagcsere betegségek esetében is megfigyelték az arthrosis kialakulását. Örökletes tényezők is igazolódtak, pl. A nők arthrosisának kialakulása sokszor a változó korra esik.
Felmerül az ösztrogén szint és az arthrosis kapcsolata. Gyanú esetén laborvizsgálatok deríthetik ki, hogy az ízületi fájdalom, gyulladás hátterében fertőzés, gyulladásos kórkép, hormonális, vagy anyagcsere betegség áll-e. Arthrosisban az ízületi folyadék összetétele rendszerint nem kóros. A vörösvértest süllyedés érték normális.
Ízületromboló immunrendszer
A különböző okok által létrejövő arthrotikus ízületekben létrejövő elváltozások azonban nagyon hasonlóak. A porcszövet pusztulása, a csontszövet másodlagos megvastagodása, osteophyta képződés, a porc alatti csontban cysta képződés jellemzi.
Az arthrosis során a porc összetétele megváltozik. Minden élő szövetünkre jellemző felépítő és bontó folyamatok egyensúlyában zavar támad.
Ízületi fájdalmak okai és kezelése
A porcsejtek kóros kollagént termelnek, és fokozzák a fehérjebontó enzimek szintézisét, a növekedési faktorok termelése csökken. Az arthrosisok által okozott panaszok bármely életkorban jelentkezhetnek, mégis leggyakrabban éves kor felett okoznak problémát. Az arthrosisos kórfolyamat előrehaladása lassan történik.
Az izületet alkotó anatómiai struktúrák nem egyformán, és nem egyszerre sérülnek. A képalkotó vizsgálatokkal megállapított anatómiai elváltozások sokszor nincsenek összhangban a beteg fájdalmával, mozgáskorlátozottságával, életminőségével.
Van, aki jelentős röntgen elváltozás ellenére panaszmentesen éli életét, míg más apró morfológiai eltérések mellett is nagy fájdalmaktól szenved, mely gátolja mindennapi tevékenysége elvégzésében.
A különböző konzervatív kezelések eredményeként — bár az anatómiai eltérés megmarad — a beteg ízület fájdalmatlanná válhat, míg más esetben szinte bármilyen kezelést adunk, a fájdalom nem csökken, majd mégis szinte észrevétlenül, fájdalmatlan periódus következik. Mint ismeretes, a fájdalmat az agyban érezzük. A legtöbb ízületet igen bőséges ér és idegfonat veszi körül.
Az álarcos fájdalom
A kisebb verőerek az ízületek körül hálózatosan összefüggő rendszert alkotnak. Az izületi tok és a szalagok érzőideg ellátása is igen bőséges.
A testhelyzet észlelésében, az ezzel összefüggő reflexekben van jelentősége. Az ízületet érő olyan betegségek során, mint az osteoarthrosis, az ízület nociceptorai — melyek az ízületeket érő fájdalmas ingereket közvetítik — érzékenyebbé válnak a mechanikai ingerekkel szemben.
Pici, de bazira tud fájni — íme az SI ízület Pici, de bazira tud fájni — íme az SI ízület SI sacroiliacalis, azaz keresztcsont-csípőcsonti ízületnek a csípőlapátok és a keresztcsont ízesülési pontjait nevezzük a medence jobb és bal oldalán. Ebben a szalagok által igen erősen stabilizált ízületben fiziológiás esetben csupán igen kismértékű elmozdulás jön létre. E kicsinyke elmozdulásnak azonban hatalmas szerepe van az emberi mozgások során. Az SI ízület — a szeméremízülettel egyetemben — teszi lehetővé a medence két oldalának egymáshoz képest de fogalmazhatunk úgy is, hogy egymástól függetlenül történő elmozdulását. Ez a viszonylagos függetlenség bizonyos esetekben rendkívül fontos.
Az excitációs küszöbük lecsökken az ártalmatlan ingerek szintjére és a küszöb feletti ingerekre adott válaszuk jelentősen megnő. Az ízület nyomásérzékeny lesz.
Ropognak az ízületei? Ez lehet az oka!
Az ízület terhelése rálépés, hajlítás is fájdalmas. A szenzitizáció folyamatát gyulladásos mediátorok váltják ki.
Izületi ropogás- miről árulkodik? Az izületi ropogás és ínhüvelgyulladás szorosan összefügg egymással. Leginkább azokon a testtájakon alakul ki leginkább, ami a legnagyobb terhelést kapja.
Az olyan gyulladásos mediátorok, mint a bradykinin és a prostaglandin néhány percig tartó, rövidtávú szenzitizációt okoznak. Az olyan gyulladáskeltő cytokinek, mint a TNF-alpha, interleukin-6 és az interleukin lassan kialakuló, de tartósan fennálló, mechanikai ingerekkel szembeni szenzitizációt váltanak ki.
Belszervek felől kisugárzó, ún. Jelentőségét az hangsúlyozza, hogy a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedés 50 éves kor felett. A porcszövet két fő részből áll. Van egy rugalmas sejt közötti állomány, mely döntően kollagénrostokból és proteoglikán molekulákból tevődik össze. Ebben a mátrixban találhatóak elszórtan kisebb csoportokban a porcsejtek.
Az idegnövekedési faktor NGF egy másik, az ízületben hosszútávú hyperalgesiás hatást kiváltó mediátor. Az ízületi nociceptorok szinaptikusan aktiválják a gerincvelői neuronokat. Típusosan az ízületi bemenettel rendelkező gerincvelői neuronok konvergens bemenetet kapnak az ízületekből és a környező izmokból.